Szájszárazság

A hiposzaliváció, magyar néven szájszárazság a nyálelválasztás olyan mértékű csökkenése, hogy 5 perc alatt 0,2 ml-nél kevesebb nyál képződik. A szájszárazságot a nyálmirigyek megbetegedése, pl. a Sjögren-szindróma, ill. a nyálmirigyek bakteriális- vagy vírusfertőzése (a parotid mirigyek megbetegedése HIV-ben) okozhatja. A szájszárazság emellett megjelenhet az egész szervezetre kiterjedő megbetegedéseknél (hepatitisz-C, szarkoidózis, stb.) is, de leggyakrabban azonban a szisztémás megbetegedések kezelésére szedett gyógyszerek mellékhatásaként lép fel. Mostanáig 500-nál is több olyan gyógyszer ismert, ami szájszárazságot okozhat. Ide tartozik a legtöbb vérnyomáscsökkentő, hangulatjavító és retrovírus elleni szer.

Diagnosztika a nyálmirigyek megbetegedése esetén

A nyálelválasztás csökkenése legegyszerűbben úgy mutatható ki, hogy az öt percig ülő beteg nyálát összegyűjtik. Ez a mennyiség a termelt, nem stimulált nyálmennyiség. Ha ez a mennyiség percenként 0,2 ml-nél kevesebb, akkor kijelenthető, hogy a beteg szájszárazságban szenved. Ezt követően a stimulált nyálmennyiséget mérik meg: a beteg savanyú italt iszik (1 g aszkorbinsav 1 ml vízben elkeverve), majd ismét 5 perces nyálgyűjtés következik. Ha a savanyú italos stimulációval nagyobb mennyiségű nyál termelődik, az azt jelenti, hogy támogatás útján a termelt nyál mennyisége megnövelhető, a nyálmirigyek pedig nem károsodtak.

A szialográfiát régebben gyakran használták, amíg újabb diagnosztikai eljárások nem születtek. A vizsgálat rendkívül fájdalmas, mivel a nyálmirigyek kivezető nyílásaiba kell kontrasztanyagot fecskendezni, mindazonáltal szükség van rá, ha a nyálmirigy kivezető nyílásában kialakult köveket (nyálkő), ill. esetlegesen a Sjögren-szindrómát kell diagnosztizálni. A szialográfia a nyálmirigyek gyulladásos megbetegedésének gyanúja esetén mindig ellenjavallt. Az utóbbi időben a nyálmirigyek megbetegedéseinek/állapotának diagnosztikájára a mágneses rezonanciás (MR) és a computer tomográfia (CT) is használatos. A lágy részek, pl. a nyálmirigyek MR-vizsgálattal jobban detektálhatók.

A nyálmirigyek megbetegedéseinek kezelése

A nyálmirigyek működésének erősítésére a leggyakoribb kezelés a rágás- és ízstimuláció kombinációja. Ha a nyálelválasztás stimulálható – (szialometriával) állapítható meg –, akkor a betegnek cukormentes cukorkákat és rágógumikat javasolnak (a rágógumi a fogpótlást viselőknél nehézségeket, pl. romló szívó érzést, ill. a protézis kiesését eredményezheti, ezért ilyen esetben a rágógumi nem ajánlott). A gyomorproblémában nem szenvedő, fogpótlást viselő betegeknél a nyálelválasztás savanyú italokkal (limonádé, stb.) is segíthető.

Számos szisztémás gyógyszer is elősegíti a nyálelválasztást, ezek azonban a kontrollált vizsgálatok szerint csak kevéssé hatékonyak. Erre a célra a pilocarpin és a zevimelin használatos. Ezek a készítmények hasonló hatásokkal, mellékhatásokkal és gyakorlatilag azonos hatásidővel rendelkeznek. Alkalmazásukra azonban számos ellenjavallat vonatkozik: a pilocarpin szedése például magas vérnyomásban szenvedő betegeknél ellenjavallt.

Nemrégiben végeztek kísérleteket az alacsony energiás lézer alkalmazására is a csökkent nyálelválasztás kezelésében: e kísérletek némelyikére Horvátországban került sor.

A szájszárazságban szenvedő betegeinkkel szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az olívaolaj és néhány egyéb olaj képes enyhíteni a szájszárazság tüneteit: ehhez az olajat napi néhány alkalommal a szájüregbe kell csepegtetni. Emellett fontos az is, hogy a betegek gyakrabban igyanak, egyszerre kevesebb folyadékot. Sok betegnél a fehér mályva gyökeréből készített szájvíz is igen hatékonynak bizonyult (1 evőkanál gyökérre 1 dl vizet kell önteni, és egy éjszakát állni kell hagyni).

A kevesebb nyál miatt gyakoribb a fogszuvasodás (különösen a fognyaknál, ill. a fogínynél), ezért javasolt fluorid tartalmú géleket vagy szájvizeket használni. A nyálhiány miatt emellett néhány beteg szájüregében gombás fertőzés (candidiasis) is jelentkezhet: ekkor helyi hatású készítményeket alkalmazó gömbaölő terápia javallott. Éjszakára fontos a szájprotézist a szájból eltávolítani és fertőtleníteni. Emellett az ínygyulladás megjelenése is gyakoribb ilyen esetekben, ezért az ilyen betegeknek ajánlatos gyakrabban felkeresni fogorvosukat.